Sághy Mihály

Az 1820-ban született Sághy Mihály földbirtokos, a nagy hírű Kámoni Arborétum alapítójának, Sághy Istvánnak édesapja, a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület titkára, majd elnöke volt. A hagyomány szerint ő ültette a felsőcsatári Jáplánpusztán máig látható mammut fenyőket. Neve azonban elsősorban a méhészkedéssel foglalkozók körében ismert. Az olasz méheket ő telepítette be Magyarországra. A 19. századi Európában szaktekintélynek számító Johann Dzierzon bajor méhész első követői közé tartozott. 1855-ben már szétszedhető kaptárakkal és Berlepsch-féle keretekkel méhészkedett. Ez akkoriban, az általánosan elterjedt kasos méhtenyésztéssel szemben már óriási fejlődésnek számított. Sághy, Dzierzon módszereit a saját tapasztalataival bővítve, és a magyar viszonyokra alkalmazva kötetbe foglalta, és „Méhész naptár” címmel Szombathelyen adta ki. A Bertalanffy Imre gyorssajtóján 1856-ban megjelentetett mű igényesen megírt szakmunka, amelyből a méhészkedéssel foglalkozó szakemberek megállapításai szerint „mai napig érvényes méztermelési ismeretek szerezhetők”. Mintaszerű kámoni gazdaságának irányítása mellett számos gazdálkodási és méhészeti szakcikket írt a „Gazdasági Lapok”- című hazai folyóiratba és a német „Bienen Zeitung”-ba. Sághy Mihályt a Némethoni Méhészegyesület a tagjai közé választotta. Itt szerzett tapasztalatai alapján 1872-ben kidolgozta a hazai méhészegylet alapszabály tervezetét és német mintára egy méhészeti szaklap indítását is kezdeményezte. Nagyszabású terveit azonban az 1875 decemberében bekövetkezett váratlan halála megakadályozta, de botanikai munkásságát István fia nagy sikerrel folytatta. Méhésznaptárát Szombathely város 2006-ban reprint kiadásban jelentette meg.