NLG

1982. december 18-án ünnepséget tartottak a Nagy Lajos Gimnáziumban, amelynek apropója a szónokok szerint „Nagy Lajos király halálának 600. évfordulója” volt. Bár minden lexikonban benne van, hogy az Anjou király 1382. szeptember 10-én hunyta le végleg a szemét, a 3 hónapos késedelem megbocsátható, különösen abból a nézőpontból, hogy Szombathely híres tanintézményének sohasem volt hivatalos névadó ünnepsége. Ennek kvázi bizonyítéka, hogy kb. évtizedenként vissza-visszatérően felbukkan a helyi sajtóban szalagcímet kapó: „Kinek a nevét viseli a Nagy Lajos Gimnázium?” kérdés. A krónikák szerint a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium a Premontrei és a Faludi Ferenc Gimnáziumok egyesítésével, 1948-ban jött létre, de névadásról akkor szó nem esett. Egy korifeus 1969-ben ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „a gimnázium nevének történetéhez tartozik, hogy Pécsett 1367-ben főiskolát alapító Nagy Lajos magyar király nevét korábban egy megszüntetett pécsi gimnázium viselte, a Szombathelyi Gimnázium így kapott engedélyt a minisztériumtól Nagy Lajos nevének felvételére”. Ehhez képest az 1988-ban a Tankönyvkiadó „Oskolák és Iskolák” címmel megjelent kötetében ez olvasható: „A szombathelyi Premontrei Gimnáziumot 1948-ban államosították, 1949-ben egyesült a Faludi Ferenc Gimnáziummal, és Nagy Lajosról, a kiváló realista íróról lett elnevezve”. Palkó István, az intézmény első igazgatója 1992-ben így emlékezett az államosításra: „Amikor a Faludi- és a Premontrei Gimnáziumokat egyesítették, minden történelmi és kulturális alapot nélkülözően a Nagy Lajos nevet ragasztották rá a nagy múltú intézményekre.” Ténykérdés, hogy a gimnázium névadásáról szóló hivatalos dokumentum nem létezik, de, hogy az intézmény mit gondol névadójáról, arról ékesen beszél a saját kiadásban 2004-ben megjelent „Tablók könyve 1950-2004”. Ennek fedőlapját ugyanis a „Képes Krónika” címoldala díszíti, arról viszont köztudott, hogy az Nagy Lajos király udvarában készült.