Gencsapáti

A Gyöngyös-sík nyugati részén fekszik, Szombathely észak-északnyugati szomszédságában, a Gyöngyös-patak partján észak-déli irányban 4 kilométer hosszan elnyúlva. Az egykori Nagygencs községből alakult mai falurész alkotja a település déli felét, míg Gyöngyösapáti településrész Gencsapáti északi részén terül el.

Mint a környéken mindenütt, Gencsapáti területén is kerültek elő réz- és bronzkori emlékek, sőt őskori csiszolt kőeszközöket és kerámiatöredékeket is találtak. 1941-ben egy népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak.

A római korban a település Savaria (a mai Szombathely) „elővárosa” lehetett, erre utalnak az előkerült épület- és vízvezeték-maradványok. A római provincia idejéből származik az az oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül.

A nyugatrómai birodalom bukásától Szent István koráig a település a Salzburgi Érsekséghez tartozott. Első királyunk egyházszervezése során a Győri Püspökség fennhatósága alá sorolta.

A település honlapján elérhető adatok szerint Nagygencset először egy 1288-ban kelt oklevél említi „Villa Gench” néven. A faluban a Genchieknek voltak birtokaik, melyen 1372-ben megosztoztak. A község – amely a kőszegi uradalom része volt – a középkorban többször cserélt gazdát. Birtokosai között megtalálható a Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchi és az Eszterházy család.

A hajdani Gyöngyösapátit 1328-ban említi egy jelentés, melyet a vasvári káptalan készített Károly Róbert részére. E jelentés szerint a Vas vármegyei Apaty birtok egy bizonyos Rempe fia Salamon fia Mihály birtokában volt. Kör alakú nyilvános kápolnáját 1815-ben lebontották, helyére kőkeresztet állítottak fel. Új temploma 1903-ban készült el. A falu nevezetesebb birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchenyi család. A 12 szobás várkastélyt a Chemetey család építtette a XVI. század második felében. A kastélyt a Széchenyi család az 1820-as években építtette át klasszicista stílusban.

A gyakori birtokcserék után a kastély Apponyi Albert birtokába került. Halála után 1935-től tiszti üdülő, majd lengyel menekültek szállása a háború végéig. 1945-től 1948-ig volt deportáltaknak nyújtott otthont, majd ismét katonai kezelésbe került. 1956 óta gyermekotthonként működött. Jelenleg egy vállalkozás tulajdonában van, állapota sajnos nagyon leromlott, nem látogatható!

A két szomszédos települést 1943-ban egyesítették Gencsapáti néven.

Nevezetességek

Szentkút

Gencsapáti legnevezetesebb látnivalója a falu határában található Szentkút, amely a környék kedvelt zarándokhelye. 1756-ban Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás jegyzőkönyve részletesen beszámol a gencsi határ nyugati részén fakadó bővízű forrásról, amely fölé Török Mihály és felesége, László Katalin kápolnát építtettek hálából kisgyermekük csodás gyógyulásáért.

Ördögkő

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán.

Az “ördögkő” viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen…

Gencsapáti Plébániatemplom (műemlék)

Első leírása egy 1674. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel, ahol a templom mellett álló kápolnát is megemlítik. Az írásos emlékek tanúsága szerint az épület 1689-ben már meglehetősen romos, annak ellenére, hogy Eszterházy Pál megnagyobbíttatta és javíttatta. 1880-ban három hajóssá bővítették eklektikus stílusban. A templom védőszentje Szt. Jakab apostol.

A templombelső freskóit Steffek Albin festette 1937-be. A templomot 2001-ben restaurálták, így ma újra régi szépségében látható. A Gencsapáti Plébániatemplom sekrestyéjének déli falán több mint 60 évig láthatatlan falfestmény restaurálására került sor 2006-ban.

Szent István templom (Apáti 1903)

A kör alakú nyilvános kápolnát 1815-ben lebontották, helyére kőkeresztet állítottak fel. Az új templom 1903-ban készült el a helyi egyházközség adományaiból. A templom védőszentje Magyarország Patrónája helyett Szent István király lett. Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Az oltár felett a szent király képét helyezték el, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.

Apponyi kastély (Apáti)

A kastélyt a Csömötey család építtette, a Péchy és Bertha családok, mint birtokosai javíttatták, a későbbi tulajdonosok átalakíttatták. A „várkastélyban” volt: 12 szoba, 2 konyha, 2 kamra, és 2 pince. A birtokhoz két kocsma is tartozott, egy a faluban, egy az országút mellett. A sok tulajdonos váltás után 1810-ben a Széchenyi család megvásárolta az apáti birtokot. 925. október 15-én adták el a Széchenyiek az államnak. 1926. március 15-én az állam Apponyi Albertnek adományozta.1933-ban – Apponyi Albert halála után – visszakerült állami tulajdonba a Magyar Királyi Honvédelmi Alap kezelésébe.1939-tôl 1944-ig lengyel tiszti tábor volt. 1944. november és 1945. március között nyilas minisztérium székhelye.

1946-47-ben a JOINT nevű szervezet zsidó gyermekeket üdültetett itt. 1957 júliusától-2006-ig megyei fenntartású gyermekotthonként működött. Napjainkban állapota sajnos nagyon leromlott, egy vállalkozás tulajdonában van.

Szentháromság szobor („Gencs és Apáti határán” 1777)

A szobrot állíttató Bertha János dédapja volt Deák Ferencnek a „Haza bölcsének”.

Apáti kereszt (Apáti dombon)

Az egyházmegye püspöke, Böle András 1840-ben látogatta meg a németgencsi plébániát filiáival együtt, és tartott vizsgálatot. A látogatás során készült jegyzőkönyv megemlíti, hogy a filia Apáti félórai távolságra van a plébánia templomtól. A település lélekszáma: 138 felnőtt és 13 gyermek Apáti földesura gróf Széchenyi Pál. A Széchenyi család kastélyában tartózkodott udvari káplánként a 70 éves Trunschek Antal esztergomi egyházmegyés lelkipásztor. A falu plébánosa Torma Mihály volt. A plébániához tartozó kápolnák felsorolásakor megemlíti, hogy a Szentháromság tiszteletére emelt kápolnát az 1815. évi visitátio után lebontották, és helyére keresztet állítottak, 1840-ben.

Szent Rókus Kápolna

1894. augusztus 12-én szentelte fel a kerületi esperes, Major János prépost és kőszegi plébános az új Szent Rókus kápolnát, mely az előbbinél alkalmasabb helyre és megnagyobbítva építtetett a német – gencsi hírek által a vasúti megállóhely tőszomszédságából – hol a gőzgép telefüstölte-, a községhez közelebb hozatott és déli fekvéssel építtetett a Szentegyház út mellé közégi fundusra.

Mária kép” kápolna fülke

A Mária-szobros kápolnafülkét Tömő István családja állíttatta a 19. században (az évről és a szándékról nincs pontos adat). Az eredeti fából faragott Mária-szobrot 1989-ben ellopták, majd az új szobrot is eltulajdonítotották. A helyére került – ma is látható – Szűzanya kis fatimai szobrát tisztelhetjük a fülkében (Orbán István volt gencsapáti plébános felajánlása). A kápolnafülkét 2015-ben a Gencsapáti Egyházközség felújítatta.

Szent Vendel Szobor

A mészkő szobor másfél méteres, tagolt párkányos, százhúsz centis posztamensen áll, a lábánál egy kis bárány, kezében pásztorbot. Iker József állíttatta 1921-ben fogadalomból.

Helytörténeti kiállítás Gencsapátiban

Csordás Csabáné tojásfestő Népi Iparművész a családi házuk istállójából alakított ki egy- több mint 500 tárgyat bemutató) helytörténeti gyűjteményt, amely látogatható az érdeklődők számára. Csodálatos munka és kivitelezés, a bemutatott tárgyak 90 %-a a házból való.

A községben 1993-ban alapított hagyományőrző néptáncegyüttes működik.

A verbunk – Összeköt és megkülönböztet: Összeköt bennünket a Kárpát-medencében megtalálható verbunkokkal és megkülönböztet, mert csak a településre jellemző sajátosságokat hordoz. Élő hagyomány a gencsapáti néptánckultúra a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes (1938) szakmai munkájának és átörökítő tevékenységének köszönhetően 6 csoportban 120-an táncolnak településen. Az együttes többszörösen kiválóan minősült, célkitűzése a néptánchagyomány megőrzése, feldolgozása, terjesztése és átörökítése.

https://veloregio.com/hu/2022/06/19/koszeghegyalja-tura/