A zöld város
"A humánus környezet fák, virágok, vizek, madarak és másféle állatok nélkül nehezen képzelhető el. A mezők, a rétek, erdők önmagukat kínálják az embereknek. Épített környezetébe azonban, ha csak teheti, saját maga teremt egy tenyérni zöldet, ültet egy cserép virágot. Nemcsak házait, hanem azok környezetét, közterületeit is igyekszik esztétikussá, változatossá tenni a zöld növényekkel, amelyek évszakokhoz igazodó változással újabb és újabb élménnyel ajándékozzák meg a szemlélődőt". (Gál József gondolatait idéztem, melyekkel úgy gondolom, minden természetet szerető egyet kell, hogy értsen.) Szombathely zöldterületeinek tudatos kialakítása a 19. század második felében, a századfordulón kezdődött meg. Meghatározóan a Szépítő Egyesület tevékenységéhez kötődik, de nem hanyagolható el a sajtó szerepe sem, hiszen rendszeresen beszámol a változásokról. ( Pl. 1910. május 21-én a Vasmegyei Napló Virágtalan Szombathely címmel arra biztatja a városlakókat, hogy díszítsék föl ablakaikat virágokkal.) Az egyesület kezdeményezésére formálódtak azok a zöld területek, amelyek máig meghatározó részei a városképnek.
Mikor és miért alakult a Szépítő Egyesület? – néhány gondolat az egyesülethez kapcsolódóan.
Az 1830-as években felmerült az igény, hogy a város lakó- és középületeinek, utcáinak, tereinek szépítéséről intézményesen gondoskodjanak. Így létrejött 1832-ben egy bizottság, amely felvállalta ezeknek a feladatoknak a kidolgozását. A bizottság többféle javaslatot tett a legkülönbözőbb területeken (tűz szabályzatok, biztonság – rend biztosítása, városrendezési javaslatok). Aztán 1885-ben Varasdy Károly kezdeményezésére felhívást tettek közzé a Szépítő Egyesület megalakítására. 1885. november 21-én 74 alapító és 124 rendes taggal megalakult a szombathelyi Szépítő Egyesület. Az egyesület első tervei között a fásítási program állt. 1887-ben Bodányi Ödön városi főmérnök segítségével valósult meg a Városliget létrehozása, ez mellett folyamatosan folytatódott a fásítási, szépítési munka. 1889-ben a Kálvária domb ligetté varázsolásának munkálatait szervezte meg az egyesület. Az 1895-ös évben Éhen Gyula polgármestersége alatt nagy reményekkel telve munkálkodtak az egyesület tagjai. Ekkor már az Ezredévi park földmunkálatai befejeződtek és folytatódott az ültetvényezés, valamint megkezdődött az Olad felé vezető út fásítása. 1898-ban befejezték a Szent István park fásítását, elkészítették a parktól északi és déli irányba vezető utak fákkal való szegélyezését. Az Ezredévi parkot bővítették, fásították, a gyalogsági laktanya udvarát beültették fákkal. Eperfákkal szegélyezték a Közép- hegy fölött vezető utat, és az Olad felé vezető utat kiszélesítették és befásították. Vaspadokat állítottak a parkokba, a Gyöngyös- patak melletti sétaútra tölgyfából és vörös fenyőből készített padokat helyeztek el. Ebben az évben tartott gyűlésükön rendkívül eredményes évről számoltak be, és a következő évre is sok feladatot tűztek ki maguk elé. 1901-ben Éhen Gyula, a „modern város” megteremtőjének saját elképzelései nem egyeztek az egyesület programjaival. Végül az egyesület elnökévé Kárpáti Kelement választották meg. 1901-ben új kezdeményezést tettek az egyesület tagjai: ez pedig a madárvédelem. 1902-ben Saághy István jelentős felajánlást tett: a Szent István parkba 40 különféle nemes fenyőkből álló gyűjteményt adományozott, melyet Brenner Tóbiás polgármester nagy örömmel fogadott. 1904-ben Kárpáti Kelemen elnök és Rauscher Miska alelnök hosszú ideig álltak az egyesület élén. Ezen a közgyűlésen szavazták meg a Kálvária mögötti terület Népligetté alakítását. 1906-ra előkészítették és beültették a területet, amelyet körülbelül 4000 fa és cserje díszített. A Népliget hosszú ideig munkát adott az egyesületnek, azonban a forradalom, az I. világháború és a városi nem törődés hiánya miatt a Népliget elpusztult, az egyesület 1914-ben beszüntette a park gondozását. (Forrás: Hírlevél + : Feldolgozás Vigh Kornél, a Szombathelyi Szépítő Egyesület ifjúsági tagozatának, tagjának Város – és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) “Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért” című, 2014. évi pályázatra készített anyagából)
Mit láthatunk mindebből napjainkban?
Egy hétvégén elfogyasztott jó kis ebéd után nagyobb a motiváció a sétaútvonal teljesítésére. Megjegyzem, az útvonal bármikor könnyen variálható, újratervezhető és akár szakaszokként is bejárható. Ezért is csatoltam a tervezett útvonalat kalkulálva az időt, gyalogosan. A Városmakett (Szombathely, Fő tér) a kiindulópont és az érkezési pontunk is.
Városmakett (Fő tér)- Gayer Park – Brenner Park- Víztorony – Brenner Tóbiás körút – Szent István Park – Felszabadulási Emlékmű- Csónakázó-tó – Ezredév Park – Gagarin út– Városmakett (Fő tér)
A sétaút hossza: 7,8 km.
A séta várható időtartama: 3 - 3,5 óra
Forrás: Mizda Csilla Mária, idegenvezető