Sarlós Boldogasszony Székesegyház
A Sarlós Boldogasszony székesegyház (katedrális) a Szombathelyi Egyházmegye fő temploma, melyben a megyéspüspök tanítószéke (katedrája) áll. A Mindszenty József téren magasodó székesegyház városunk kiemelkedő műemléke, melyet a helyi lakosok ma is előszeretettel neveznek nagytemplomnak. 1783-ban már két egyházi épület magasodott a megyeháza szomszédságában: a püspöki palota és a papi szeminárium. A püspök már akkor fontolgatta egy új székesegyház építését is, mert a meglévő középkori vártemplomot kicsinek találta.... 1791. augusztus 29-én maga Szily püspök tette le a katedrális alapkövét, melynek feliratán ez állt: A főpásztor az új székesegyházat Isten dicsőségére és Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelteti. A vártemplom bontása 1791-ben indult meg, anyagát az építéshez használták fel.
Székesegyházunk a Püspöki Palota és az Egyházmegyei Kollégium (régen szeminárium) között emelkedik, művészien egységbe foglalva e három épülettömböt. Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templom alaprajza latin keresztet formáz, stílusát tekintve klasszicizáló barokk.
Az alapok ásásánál rögtön az ókori város fórumának maradványaira, a római épületek alapfalaira és mozaikjaira bukkantak. Szily János mint kora egyik nagy műveltségű embere nem engedte meg a római romok elpusztítását, hanem összegyűjtötte a római korból származó feliratos köveket, melyeket valaha Mátyás király is megcsodált.
A gyűjtemény a mai Sala Terrena, hazánk első kőtára, kőmúzeuma, mely a Püspöki Palotában megtekinthető.
A homlokzatot két karcsú torony fogja közre. Külső homlokzatát négy toszkán és négy ión oszlopok tagolják. A pilléreken: Mózes, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál szobrai. Ezeket és a főoltár két oldalán álló szobrokat is Philipp Prokop (1740-1814) osztrák szobrászmester készítette. A pillérek felett ülő nőalak kehely (hit), egy-egy gyermek a horog (remény) és kereszt (szeretet) allegóriával. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
A barokk stílusnak klasszicizmusba hajló monumentális alkotása 1791-1797 között épült, azonban belső díszítése csak 1813-ra fejeződött be. Hefele halála után tanítványa, Anreiht György (1750-1823) irányította az építkezést. Méretei (falakkal) hossza: 78,7 méter, a kereszthajó szélessége 38 méter, a hosszanti hajó szélessége 24 méter. Belső magassága 28 méter, külső magassága a tornyokkal együtt a kereszt csúcsáig 62,5 méter. Az eredeti mennyezetfreskókat Josepf Winterhalder (1743-1807 és Anton Spreng (1770-1845) késztette.
1945. március 4-én a várost és a székesegyházat is súlyos bombázás döntötte romokba. Hazánk püspöki székesegyházai közül a szombathelyit érte a legnagyobb csapás. Az amerikai légierő pusztítása leírhatatlan volt. A templom homlokzatának felső része előredőlt, szobordíszei lezuhantak. A tető és a hajó boltozata beomlott. A belső díszítésből csak kevés maradt meg a szentélyben, és a tetőboltozat helyén is hatalmas lyuk tátongott. A művészi fal és a mennyezetfreskók a robbanások okozta rendkívül erős légnyomás következtében mind megsemmisültek, mint ahogy az oszlopokat díszítő márványburkolat is leomlott... Így, ma már csak az archív fotók teszik lehetővé, hogy egykori szépségére is rácsodálkozzunk. Az eredeti oltárképek (Dorffmaister I., A. Maulbertsch, A. Spreng) közül volt ami teljesen, volt, ami részben pusztult el.
A város, a megye és az állami szervek pénzbeli segélyének köszönhetően rövid idő alatt újjáépült a templom. A székesegyházat 1947. szeptember 7-én Vas megye szülötte és a Szombathelyi Egyházmegye egykori papja, Mindszenty József bíboros, hercegprímás (1892–1975) szentelte fel, közvetlenül a főpapi szentmise előtt.
A kereszthajó jobb oldalán az oldalkápolna festménye Szent Mártont (A. Maulbertsch) a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjét ábrázolja. Márton püspök az ókori Savaria szülötte. Az oltáron elhelyezett Szent Márton Hermában a szent ereklyecsontjai vannak, melyeket Tours érseke ajándékozott az egyházmegyének 1913-ban. II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor ennél az oltárnál imádkozott (1991.) Emlékét őrzi az itt elhelyezett bronzrelif (Lessenyei Márta). A stációkat Borsos Miklós szobrászművész készítette. Szent Kvirin vértanú püspöknek állít emléket a sekrestye melletti oldalkápolna (A. Maulbertsch). A kora keresztény időkben 303 körül, Kvirin püspök itt Savariában szenvedett vértanúhalált. A kereszthajóban látható négy olajfestményt Kisléghy-Nagy Ádám kortárs festőművész készítette. A szentélyben ma látható főoltárkép Vizitáció, Takács István alkotása. Az orgona magassága 12 méter, melynek szekrényzete vörösfenyőből készült. A homlokzatban álló sípok magassága 6 méter. Az 1999-ben felszentelt – részben új - orgona 4500 síppal, 54 regiszterrel és 3 manuállal felszerelt. A Székesegyház alatti sírbolt Szombathely püspökeinek és kanonokjainak temetkezési helye.